- Dr. Molnár Géza állatorvos
- Mohács, Tomori u. 21.
- H-P 15.30-18.00
- +36 30 9297 355
Menü
A legtöbb állatorvosi praxis kicsi, egyszemélyes vagy egy két állatorvost foglalkoztató praxis legalábbis vidéken és így Baranyában is. Sajnos a legjobb igyekezetünk mellet sem tudunk 0-24h-ás ellátást biztosítani ill hétvégi folyamatos működést. Ennek ellenére nyugodtan keressenek a hétvégén is a mobiltelefonszámon, ha otthon vagyok el fogom látni a rászoruló sürgős beteget, de ennek ellenére mindig lehet olyan eset amikor nem vagyok elérhető sem én sem a másik kollégám.
Ilyenkor lehet szükség ügyeletes állatorvos keresni.
Az állatorvosi ügyelet elérhető a magyar állatorvosi kamara honlapján: https://maok.hu/allatorvosi_ugyeletek/baranya_megye
vagy a következő linken: https://www.baranyaugyelet.hu/
Tisztelt Állattartók Kedves Gazdik!
A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok (beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is) nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését (COVID-19) kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak és fordítva, a mai ismeretek szerint ezt az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg a háziállatainkat.
A vizsgálati eredmények alapján kimondható, hogy a humán megbetegedések terjedésében az emberek egymás közötti közvetlen érintkezése és a cseppfertőzés (köhögés, tüsszögés) a legfőbb tényező.
Én és munkatársaim mindent megteszünk az Önök és állataik biztonsága érdekében
/a szokásos és alapos takarításon és fertőtlenítésen túl minden alkalommal a kilincsektől kezdve mindent szígorúan lefertőtelnítünk!/ de a humán koronavírus járványhelyzetre figyelemmel, az Önök, a munkatársaink és a családtagjaink védelme érdekében arra kérjük még pluszban Önöket:
A szívférgességet egy fonalféregfajta a Dirofilaria Imitis nevű kórokozó okozza amely a tüdő vérereiben ill. előrehaladott esetben az aortában és a szívben található.
Kezelés nélkül az állat elhullásával jár!
Kedvenceink bélcsatornájában többféle féregfajta is képes megtelepedni. Az enyhébb féregfertőződések akár tünetmentesek is lehetnek, vagy csak a tápanyagok felszívódását csökkentik. Tudni kell azonban, hogy kisebb termetű kutyákban akár egy egy kifejlett orsóféreg is komoly tüneteket akár bélelzáródást okozhat. Masszív féregfertőződés pedig komoly ellenállóképeség csökkentő is lehet.
Tudnunk kell, hogy a féreg különböző fejlődési alakjai komoly vándorlásokat folytatnak a gazdaszervezeteben így akár bennünk is.
Bolha:
Kedvenceink leggyakoribb külső élősködője. nemcsak a gazdaállat kültakaróján, hanem a külső környezetében is megtalálhatóak. Ezért állatunk kezelésekor sohase feledkezzünk meg a környezet fertőtlenítéséről.
Vérszíváson és a vakaródzáson túl nagyon gyakran allergiás bőrtüneteket is okoznak, amely betegség kezelése igen elhúzódó is lehet.
Humán jelentősége is nagyon fontos mivel egyes galandféreg fajok köztigazdájaként a bolhás állatok nagyon gyorsan fertőződnek vissza galandféreggel, és ez az a féregfajta amely sajnos a legsúlyosabb emberi fertőződésekért felelős.
Sajnos a csak és kizárólag lakásban tartott állatok esetében sem feledkezhetünk meg a rendszeres bolha ellni kezelésről.
Rühösség:
Lényegesen ritkábban előforduló probléma. A klasszikus sarcoptes rühösség jellemző vakaródzással alopéciával (szőrtelen bőrfelülettel) járó kellemetlen betegség.
Sokkal gyakoribbak az állatok fülében élősködő rühatkák által okozott kórképek, amelyek jellemző külső hallójárat gyulladás oktanában szerepelhetnek. Sokszor tünetmentes a hordozás, ill. kevert fertőződésekben is jelentős szerepük van.
Végül meg kell említeni a macskákban jelentkező fejrühességet, ami szintén nagyon jellemző tüneteket produkál, kezdetben vakaródzással szőrtelen bőrfelülettel, előrehaladottabb esetben viszont az egész bőrfelület megvastagodik és ráncokat vet.
Demodicózis: szőrtűsző atka kór.
Normális esetben mérsékelt számban az egészséges állat kültakarójában is jelen lehetnek a demodex atkák. Ha azonban az immunrendszer meggyengülése következtében elszaporodnak nagyon komoly és elhúzódó megbetegedés kiváltói lehetnek. Kezdetben a fej, pofa tájék, valamint a végtagok, később pedig akár az egész testfelületre kiterjedő súlyos bőrelváltozások okozói. Ez leginkább fiatal és öreg állatokon következhet be.
Bőrkakparékos mikroszkóp vizsgálattal általában jól diagnosztizálható, de elhúzódó (akár több hónapos) és költséges gyógykezelésre kell számítanunk.
A műtéti beavatkozáson (altatáson) átesett állattal néhány napig a megszokottnál gondosabban és nagyobb odafigyeléssel kell bánni. Néhány jó tanács ahhoz, hogy a műtét utáni ébredés, majd lábadozás kedvencének könnyű és kockázatmentes, Önnek pedig eseménytelen legyen!
Mire kell különösen figyelnie?
Az altatott állat (különösen a macska) hőszabályozása zavart és labilis, ezért a műtét után (a külső hőmérséklet figyelembevételével) gondoskodjon meleg, elhelyezkedésről, betakarásával esetleg melegítéséről (melegítő párna, infralámpa – vigyázat, égésveszély!)
Ébredésig gyakran ellenőrizze az állapotát, testhelyzetét, figyelje meg alvását, légzését. Ügyeljen arra, hogy a légutak folyamatosan szabadok legyenek, pl.: az állat ne fúrja bele a fejét a párnába vagy takaróba. Az ébredés átmeneti izgalommal, nyüszítéssel, nyálazással remegéssel járhat.
Az altatószerek teljes kiürülése a fokozatos ébredést követően hosszú ideig eltart, ezért az állat még órákig bóbiskolhat, szundikálhat, ami nem kóros jelenség. Sétálni csak akkor vigye el, ha minden részletében normálisnak ítéli meg a tudatát és viselkedését.
Bódult állapotban nagy a félrenyelés veszélye, ezért enni vagy inni csak teljes ébredés után adjon az állatnak, amikor mér képes állva elfogyasztani. A táplálkozást a műtét utáni napon ne szabad erőltetni, bízza állatára, hogy mennyit akar és képes enni. A későbbiek során az étvágy jó fokmérője lehet az általános állapotnak, ezért érdemes megfigyelni annak alakulását! A hasűri műtéten átesett betegek varratszedésig csontos ételetek nem ehetnek.
A műtéti sebet Ön ne bolygassa (kivéve, amikor erre külön állatorvosi utasítást kapott), azonban a folyamatosan ürülő sebváladékok vizes ruhával rendszeresen letisztíthatók az állat szőréről vagy testréseiről. Az állatot a sebgyógyulásig fürdetni nem szabad. A gyógyulás közben zsugorodó a viszkető műtéti sebet egyes állatok hajlamosak nyalogatni, a varratokat kiszedni, aminek megelőzésére célszerű úgynevezett védőgallér felhelyezése, hogy a műtéti seb mielőbbi gyógyulását az állat ne tudja zavarni.
Az operált állat aktivitása még napokig elmaradhat a megszokottól. Ha azonban feltűnően melegnek érzi a testét, bágyadtaknak a viselkedését, étvágya nincs jelentősen csökken, akkor könnyen lehetséges, hogy e tünetek háttérben lázas állapot áll. Ha ezeket vagy egyéb váratlan tünetet (jelentős vérzés, helyi duzzanat, láz, rosszullét stb.) tapasztal, lépjen kapcsolatba állatorvosával!
A kutyák és macskák műtéti ivartalanítása nehéz döntést jelent a tulajdonos számára, pedig a nem tenyésztési célból tartott egyedek ivartalanítása hasznos mind az állat, mind a gazdája számára.
Az ivartalanítás fő célja a rendszeresen jelentkező ivarzások és nem kívánatos párzások megelőzése. A véletlen párzások eredményeképpen a kidobott, kóbor állatok száma oly mértékben megnő, amivel az állatvédő egyesületek és menhelyek képtelenek lépést tartani. Noha a gyógyszeres fogamzásgátlás, illetve vetéltetés is megoldható, ezek a beavatkozások a kutyák, macskák (és részben a tulajdonosok) számára sok kellemetlen mellékhatással járhatnak és hosszú távon anyagilag is megterhelőbbek. Tüzelő szukák esetében a kan kutyák távoltartása kitartást és állóképességet igényel. Nőstény macskáknál nem elhanyagolandó szempont, hogy ivarzás során az állatok viselkedése jellegzetesen megváltozik, ami a tulajdonos számára sokszor nehezen tolerálható. Mindezektől a problémáktól ivartalanítással mentesülhetünk, melynek lévén több betegség rizikója is csökken.
Az emlődaganatok az öt évesnél idősebb, nem ivartalanított nőstény kutyák leggyakoribb rendellenességei közé tartoznak, ritkábban macskákon is előfordulhatnak. Az ivartalanítás ténye mellett annak időpontja is jelentősen befolyásolja az emlődaganatok gyakoriságát. Az első tüzelés jelentkezése körüli életkorban elvégzett ivartalanítás bizonyítottan csökkenti az emlődaganatok kockázatát. A petefészek és méhdaganatos elváltozásai viszonylag ritkábban előforduló betegségek, melyek ivartalanítással ugyancsak megelőzhetőek.
Idősebb állatokban nem ritka a lappangva kifejlődő gennyes méhgyulladás, amely gyógykezelés nélkül halálos kimenetelű. Bár 3 évesnél, fiatalabb tenyészállatoknál gyógyszeres terápia is szóba jöhet, többnyire a petefészkek és a méh műtéti eltávolítása a legbiztonságosabb megoldás. Sajnos az idős, beteg állatok altatása és operálása jóval, nagyobb kockázattal jár, mint a fiatal korban megelőző céllal elvégzett ivartalanítás. Bár a csekély kockázat és a kedvező sebgyógyulási erély a mielőbbi (kölyökkori) műtét mellett szól, nem hallgatható el a túl korai ivartalanítás egyik lehetséges késői következménye, a vizeletmegtartási zavar. (incontinentia).
Miután a műtétre elszánta magát, humanitárius szempontból sok tulajdonos az állat nemi életének megtartása érdekében a petefészek eltávolítása helyett a petevezető lekötését kéri. De a lekötött petevezető mellett bent hagyott petefészek könnyen elcisztásodik, aminek folyamatos ivarzás, rosszabb esetben végzetes kimenetelű gennyes méhgyulladás lehet a következménye, így ez semmiképpen nem ajánlható. Az is gyakori tévhit, hogy a kutyának és a macskának ivartalanítás előtt legalább egyszer szülnie kell. Valójában az ivarérés körül, a teljes testi fejlettség után, de még a tenyésztésbe vételi kor elérése előtt ivartalanított állatnál számos gond elkerülhető, amelynek a vemhesség, az ellés vagy a kölykök felnevelése során adhatódnak.
A kan kutyák és macskák ivartalanítása (kasztráció) szintén jó megoldás számos probléma megelőzésére. Közismert a kandúrok elcsavargása és verekedés, amelyből sokszor súlyos kerülnek ki, de a penetráns ivari szagú vizelet ürítése is nehezen viselhető el. Kutyánál az agresszív viselkedés a kellemetlen szexuális magatartásformák jelentenek gondot melyekről kedvencünk megfelelő tréninggel és kedvességgel sem szoktatható le viszont ezek a problémák ivartalanítással az esetek túlnyomó többségében megszűnnek vagy csökkenthetők. Az sem elhanyagolható érv, hogy a kanokban előforduló rosszindulatú heredaganat kasztrációval megelőzhető ill. kezelhető. Végül pedig a kasztráció a prosztata betegségekre /cysta, hyperplázia, daganat/ szintén jótékony hatást fejt ki.
Összegezve tehát, a fiatal korban történő ivartalanítással a tenyészetre nem szánt kutyák és macskák számos komoly születési jellegű betegsége megelőzhető, illetve kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.